Mit tanultunk a takarónövényekről 10 év alatt?

2016 óta vannak jelen a piacon a takarónövény-keverékeink.

Abban az évben minden megspórolt pénzünket feltettük egy lapra és vettünk egy fél kamion talajművelő retek vetőmagot. Aztán jöttek a kérések, hogy jó lenne ez, de a zöldítésnek való megfelelés miatt legyen mellette legalább egy másik komponens, így elkezdtünk recepteket alkotni. Minden mixet a magyar őstörténet nagy alakjairól (Attila, Emese, Tas, Előd és így tovább) neveztünk el, hogy mindenki számára világos legyen: magyar gazdáknak, magyar talajba kitalált keverékekről van szó.

Az első receptek és árak még 2016 augusztusából

Azóta sok vetőmag lefolyt a zsákolómérlegünkön – one-man show-ból országos szaktanácsadói hálózattal és saját gyártókapacitással rendelkező cég lettünk (az első keverékekhez használt keverőszáras Makita gép még mindig megvan valahol a raktárban), de egy dolog nem változott: minden évben igyekeztünk és igyekszünk a legtöbb tanulságot levonni a takarónövényes tapasztalatokból, hogy a keverékreceptek és a technológia is a lehető legjobb legyen. A 10 év alatt összegyűlt 10 legfontosabb tapasztalatot szedtük össze ebben a cikkben.

1. Nem minden évben kell ezt erőltetni

Ahogy a főnövények esetén sem minden szezon repcés, kukoricás vagy napraforgós év, úgy a takarónövényeket sem lehet minden évben nagy sikerrel alkalmazni. Sajnos a 10 év alatt látott trend egyre szomorúbb, mert míg a 2020-as évek előtt azért 10-ből 8-szor bejöttek a takarónövényes számítások, úgy 2022-2023 óta inkább 10/6 az arány, magyarul egy adott évben vagy sikerülnek a takarónövények, vagy nem. Ez a kettősség földrajzilag is megmutatkozik, a Dunántúlon jóval nagyobb eséllyel lesznek szép állományok, mint az Alföldön.

Mit lehet tenni? Sokan felkészülnek a takarónövények vetésére az adott évben (vetésforgót úgy alakítják, vetőmagok beszerzik stb.), de ha nem fordul rá az idő, akkor a mag inkább zsákban marad (ez semmi gondot nem jelent, 2-3 évig ezek a mixek megőrzik a 80% feletti csíraképességet). Sokat segíthet a takarónövényezés gyakorlatában, ha a félreeső pár hektáros területek egyikén termelünk olyan igénytelen alternatív növényt, amely jó alapot adhat egy diverz aprómagos keveréknek. Továbbá érdemes az árvakelésre vagy a felgyomosodott tarlóra is úgy hangolni a szemünket, mint ami élettelibb, mintha feketén lenne.

A tarlókezelés is kulcsfontosságú a nyári időszakban

 

2. A változatosság gyönyörködtet, de az egyszerű is nagyszerű

Mi is beleestünk abba a hibába, hogy szakmai nagyságunkat bizonyítandó 20-30 összetevős keveréket is gyártottunk. Tényleg van valami csodálatos abban, amikor ennyi féle-fajta magot összezárunk, de a tapasztalatok alapján ritkán lehetett mind a 20 növényt egy helyen látni. Azt vettük észre, hogy 8 fajnál többet természeti és gazdasági okokból sem éri meg összekeverni, és már egy 6-8 komponensű keverékbe is bele tudja mindenki tenni azokat a fajokat, amiket preferál.

Sajnos az ökonómia további egyszerűsítésre szorított minket is, így jöttek azok a 2-3-4 növényből álló keverékek, amik nem akarnak nagyot álmodni, de teljesítik az előírásokat, és közben a talajnak, talajéletnek is jót tesznek. Ha kevés összetevőt alkalmazunk a mixben, akkor figyeljünk arra, hogy azok a növények minél inkább eltérőek legyenek egymástól, így az ökológiai szolgáltatások viszonylag széles tárházát tudja nyújtani akár már két faj is.

Mindent bele keverék 2022 októberében

3. Az árvakelés nem ellenség, sőt

Gyakran azt hisszük, hogy az árvakelés megjelenése a takarónövényben egy rossz dolog. Valóban, egy kifagyó keverék esetén a repce, búza vagy árpa áttelelés okozhat bosszúságokat, de mi értelme van harcolni az árvakeléssel, ha az előnyünkre is fordíthatjuk azt? Használjunk csupa kétszikűből álló keveréket, lehetőleg nagyobb mennyiségű pillangóssal, a támasztónövény pedig ingyen lesz. Ezzel talajművelési menetet és gyomirtó szert is spórolhatunk, és az árvakelésű búza vagy repce éppoly hasznos komponens egy takarónövény-keverékben, mint egy homoki zab vagy fehér mustár.

Repce után direkt vetett Attila PK (2025)

4. A vetésidő kulcsfontosságú

Mint minden növény esetén, a takarónövényeknél is fontos a megfelelő vetési ablak megtalálása. A klímaváltozás miatt már nem kettő, hanem három vetésidőről beszélhetünk (közvetlenül a kalászosok és a repce aratása után; augusztus közepén-végén; az őszi betakarítások után). Ugyanakkor nem szabad mereven ragaszkodni az ajánlásokhoz, mert lehet, hogy egy augusztus második felére javasolt keverék sokkal jobban ki fog kelni akkor, ha az érkező esők előtt mondjuk július végén elvetjük. Sokszor az augusztusi „repcekelesztő” esők nem jönnek, így az augusztus 20. körül vetett kifagyó mixekkel előfordulhat, hogy egy jó hónapig csak ülnek a talajban, és mire kikelnek, addig már nem lesz meg a megfelelő mennyiségű hőösszeg a fejlődésükhöz.

Csapadék és hőösszeg, ez a kettő a kulcs a kielégítő talajtakaró állományhoz.

Különböző növények vethetőségének időablakai

5. A vetőgépet minden növény meghálálja

Tudjuk, hogy sokszor a szórás + betárcsázás kombináció azért kézenkfekvő, mert nincs elég idő a takarónövények gondos elvetésére, meg az is belejátszik, hogy az ember nem akarja plusz 50-100-200 hektáron koptatni a méregdrága vetőgépet. Mégis visszatérő elem, hogy a vetőgéppel elvetett takarónövények mind az állomány állapotában, mind a mix homogenitásában jobban teljesítenek, mint a szórt és betárcsázott társaik.

Amellett, hogy vannak olyan növények, amelyek habitusuk vagy magméretük miatt nem alkalmasak a szórva vetésre, a vetőgéppel történő vetés a talaj nedvességének megőrzésében és a gyomkészlet megbolygatásában is jobban teljesít, mint a teljes felületet érintő bedolgozás. Ha csak a szórás + bedolgozás jöhet szóba, akkor érdemes egy alacsonyabb fajszámú, olcsóbb mixet választani a komplex, drágább megoldások helyett.

Vetőgépes takarónövény vetés

6. A vízmegőrzés valóban működik

A takarónövényekkel szembeni egyes számú ellenérv az, hogy vizet vesznek ki a talajból. És ez igaz is, hiszen minden növénynek víz kell a csírázáshoz, fejlődéshez, a teste felépítéséhez. De nem mindegy, hogy utána ezt a vizet a reggeli harmat, a nedvesebb szellők vagy a csapkodó esők felfogásával vissza tudja-e pótolni a talajba a takarónövény. Számtalan képet, videót és élő terepszemlét láttunk, ahol tapintható volt a talaj nedvessége, mérhető volt az extra víztartalom és jól látszott, hogy a leömlő esőt is milyen szépen vezette el a takarónövény a talajba ahelyett, hogy ott maradt volna a felszínen a nagy része.

Az aszályos periódusok hossza egyre nő, ahogy a csapadék intenzitása is növekszik – kevésszer esik, de akkor jelentősebb mennyiség. Ezért fel kell arra készülnünk, hogy minden csepp vizet ott tartsunk, ahol az leérkezik. Aki csak a 60 napos kötelezettségben gondolkodik, az valóban azt fogja tapasztalni, hogy vizet veszítenek a talajai, hiszen pont akkor megy neki a takarónövény-állománynak, amikor az elkezdené „visszafizetni a hitelét” – ezért mondjuk azt, hogy hagyjuk fenn addig a takarónövényt, amíg lehet. Ha ez március vagy április, az nagyon jó, de ha november végéig – december elejéig hagyjuk csak meg, akkor is többet nyerünk vele, mintha már október végén ledolgoznánk.

Talajnedvesség mérés, Szentgyörgyvár C parcellák üres és M parcellák takarónövénnyel vetett 2022/2023

(Forrás: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet: Talajművelési gyakorlatok összehasonlító tartamkísérleteinek eredményei)

7. Sokkal több minden zajlik a gyökérzónában, mint gondolnánk

Ezek a tapasztalatok minket is megleptek, de több alkalommal számoltak be gazdák arról, hogy a felszín felett csenevésznek látszó takarónövények a felszín alatt valójában komoly gyökértömeget alakítottak ki és aktívan beleszóltak a talajban zajló folyamatokba. Egyik alföldi gazdálkodónknál például a kukorica sokkal jobban nézett ki a nyár eleji melegben a takarónövény utáni területeken, mint ott, ahol a repce és a kukorica között nem volt takarónövény vetve.

Amikor minden csapból a biológiai készítmények ömlenek, akkor egy percre érdemes megállni és elgondolkodni, hogy a biológia „pótlása” helyett vagy mellett nem lenne-e jövedelmező olyan környezetet teremteni, ahol a baktériumok és egyéb hasznos élőlények jól érzik magukat és szívesen szaporodnak és sokasodnak. A takarónövények kiváló környezetet és táplálékot nyújtanak minden talajlakónak.

Takarónövényes tábla gyökérzónája

8. A nitrogénkötők haszna igenis valós

Gazdapartnereink és mi is mértünk nitrogéntartalom-növekedést a talajban a pillangósok után, de a legfontosabb, hogy a takarónövényeket követő főnövényeken is látszik a hatás. Egyik dél-dunántúli partnerünknél például megszűntek a talajok heterogenitását tükröző csíkok a kukoricaállományban azután, hogy 3 éven keresztül alkalmazta a nitrogénkötőkkel telezsúfolt keverékünket.

Arról, hogy ez a valóságban mennyi nitrogént jelent és az hogyan hasznosul, írtunk egy nagyon részletes cikket, amit itt lehet elolvasni.

Lóbab gyökérzetén képződött nitrogéngümők

9. A növényvédelem bonyolultabb, de nem megoldhatatlan feladat

Drótférgek, repcekártevők, gyomproblémák, vadkár – napestig lehetne sorolni, hogy mennyi minden rosszat okoznak a takarónövények. Minden problémának van alapja, hiszen még egy plusz kultúrát (ráadásul keverékkultúrát) hozunk be a vetésforgónkba, de pont azok itt is a szabályok, mint a főnövények esetén: igyekezzünk a közös kártevőjű fajok egymásutániságát csökkenteni, vegyük figyelembe a szelektív gyomirtó szerek hatásspektrumát és készüljünk fel minden eshetőségre.

Volt részünk látványos buktákban (kiirthatatlan szöszös bükköny tavasszal és társai), voltak nagy meglepetések (zöldbe vetés látványos sikere vagy a posztemergens gyomirtók hatása teljesen takarónövény-maradványos, „dzsindzsás” területeken), és persze rengeteget beszélgettünk a növényvédősökkel, agronómusokkal, ügyvezetőkkel (számos helyen ez egy és ugyanazon embert takarta) arról, hogy mindent meg lehet oldani, csak ki kell tapasztalni az adott helyzetet. Az erdős-dombos területeken a vadkár talán a legnehezebb dió, ott tényleg csak a kerítés használ. Vagy ha egyszer mindenki elkezd takarónövényezni, akkor eloszlanak majd a vadak.

Kifagyott Zétény takarónövény 2026 márciusában

10. Mint mindent, ezt is tanulni kell

Kétféle gazda van: aki szereti a takarónövényeket, és aki még nem érti a rendszert. Alapvetően ez nem csak egy új inputanyag, egy új elem a vetésforgóban, hanem egy komplex rendszer, aminek szabályai vannak. Nincs másolható tudás, mert sokszor egy gazdaságon belül sem működött ugyanaz a keverék mind a 100 elvetett hektáron. Ebbe bele kell állni, csinálni kell, elbukni, felállni, tanulni és menni tovább.

Kezeld úgy a takarónövényedet, mint a főnövényedet – ez volt az egyik okosság, amit az amerikai farmerek unalomig ismételtek, amikor belevágtunk. Az idő őket igazolta: ahol megfelelő nyitottsággal, tanulással, kísérletezéssel és nem utolsó sorban odafigyeléssel alkalmazták a takarónövényeket, ott ma már üzembiztosan működő, bevált keverékek és technológiai megoldások vannak. A legtöbb gazdaságban 2-3 év alatt el lehet jutni erre a szintre, így nem kell félni attól, hogy 5-6 éven keresztül megrángatja a profitabilitást a takarónövények bevezetése.

Rendszeres farmlátogatásaink egyike (Martonvásár), ahol egymástól tanulunk

2016-ban egy barátunk azt kérte, hogy ha ezt a takarónövényes munkát elkezdjük, akkor ne hagyjuk abba 4-5 év múlva, hanem csináljuk legalább 10 évig, mert csak így van értelme. 2016-tól kezdve 2022-ig minden évben megdupláztuk az eladott keverékek mennyiségét, 2023 óta pedig stabilan évi 50-60 ezer hektárnyi területen vetik a mixeinket a partnereink. 2017-2019 között három Talajegészség Konferenciát szerveztünk, amiken a világ minden tájáról érkező szakemberek és gazdák adták elő a tapasztalataikat – ezek a videók a mai napig elérhetőek (https://talajreform.hu/tmmg-akademia/), másik 60 órányi ingyenes videós tartalommal együtt. 2024-ben elindítottuk a saját karbonprogramunkat, amibe eddig 11200 hektárt hoztak be a gazdák – ez a legnagyobb új vállalkozásunk az első takarónövény-keverékek megalkotása óta. Ma még sokan ódzkodnak a karbon kreditek piacától, de ahogy a takarónövények is a gazdálkodói mindennapok részei lettek, úgy valószínűleg nemsokára a „karbonozással” is ez lesz a helyzet.

Az ígéretünket teljesítettük: beletettünk 10 évet a takarónövény-keverékek fejlesztésébe, a technológia tökéletesítésébe és a szemléletformálásba. Jöhet a következő 10 év!

Diriczi Zsombor, Démétér Biosystems Kft. (Talajreform)