A zöldítés keretein belül az egyik gyakorlat az ökológiai jelentőségű területek (röviden EFA) fenntartása. Ez minden 15 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóra nézve kötelező, nekik szántóterületük legalább 5%-ának megfelelő kiterjedésű EFA-t kell kijelölniük. Ide sorolhatóak a parlagon hagyott területek, bizonyos másodvetések vagy nitrogénmegkötő növényekkel bevetett földek. Nézzük meg részletesen, milyen áldásos hatással lehetnek az EFA-ként elszámolható kultúrák a talajra.
Ökológiai jelentőségű másodvetés
A másodvetésnek legalább 2 faj keverékének kell lennie (a teljes lista megtalálható a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv 43. oldalán). A vetésnek július 1. és október 1. között kell megvalósulnia, minimum 0,25 hektáron.
A hajdina (Fagopyrum esculentum) a gyengébb talajokon is gyorsan fejlődik. Erőteljes növekedése miatt remek gyomelnyomó, valamint a gyökérkárosítók (pl. Rhizoctonia) hatását is képes mérsékelni.
Az alexandriai here (Trifolium alexandrium) a száraz időszakokat is jól tűri. Sűrű takarót képez, így egyszerre akadályozza a gyomok fejlődését és a talajeróziót. Kiválóan veszi fel és tárolja a túlzott mennyiségben kijuttatott nitrogént, elérhetővé téve azt a következő kultúra számára.
Jó választás lehet a szöszösbükköny (Vicia villosa Roth) is: egyrészt nagy mennyiségű zöldtömeget képez, másrészt képes akár 100 kg nitrogént fixálni hektáronként. Alászántás esetén gyorsan lebomlik, így a tárolt nitrogént gyorsan felveheti a haszonnövény. Jól teljesít homokos talajokon is, azonban megköveteli a jó foszforellátottságot.
Az olajretek (Raphanus sativus) legnagyobb előnye, hogy gyökerével fellazítja a tömörödött talajrétegeket, így elősegíti a rákövetkező kultúrnövény gyökérzetének intenzív fejlődését és javítja a talaj vízháztartását.
Nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület
A nitrogénkötő növényekkel borított területeknek is legalább 0,25 hektárt kell kitenniük. A nitrátérzékeny területen gazdálkodók fokozottan figyeljenek a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat nitrogén hatóanyag-kijuttatásra vonatkozó előírásaira, ezek be nem tartása esetén ugyanis a nitrogénmegkötő növénnyel bevetett parcella nem számolható el EFA-ként a zöldítésen belül.
A vöröshere (Trifolium pratense) megbízható, alacsony költségigényű takarónövény, amely jelentős zöldtömeggel és 70-150 kg/ha N megkötésével járul hozzá a talaj termékenységéhez. A kukorica különösen meghálálja, ha vöröshere után vetik, a fixált nitrogénnek ugyanis jelentős része (akár 50%-a) már az első hónapban a kukorica rendelkezésére áll. A here kiterjedt, mindent átszövő gyökérzete javítja a talaj szerkezetét is.
A takarmányborsó (Pisum sativum) által produkált zöldtömeg és a megkötött nitrogén mennyisége (100-150 kg/ha) szintén figyelemreméltó. Gyorsan fejlődik, hatékonyan hasznosítja a rendelkezésre álló vizet és remekül beilleszthető a vetésforgóba.