A hazai gazdálkodók körében folyamatosan nő az érdeklődés a takarónövény-keverékek használata iránt. A takarónövények alkalmazása sok előnnyel jár, de a gazdáknak egy egészen új szemléletet kell elsajátítaniuk, hogy ne menjen ez a fogás a növénytermesztés rovására.
Fontosnak tartjuk a folyamatos kapcsolattartást és információmegosztást a termelők és a szaktanácsadók között, mert csak ezáltal leszünk képesek egyre komplexebb, a talajtípusokra és a mikroklímára adaptált rendszerek megvalósítására.
Általános szempontok
Mielőtt elkezdenéd beépíteni a kukorica-szója vetésforgódba a takarónövények használatát, fontos lesz néhány alapelvet észben tartani.
Gondolkodj több éves időtartamban!
A takarónövények előnyei 5-10 év alatt lesznek igazán számszerűsíthetőek, így a legtöbb talajegészséggel járó előny nem lesz nyilvánvaló az első két évben. Tekintsük a technológiánk szerves részének, amely már rövidtávon is segít a talajerózió megfékezésében és a magról kelő gyomok elnyomásában, de hosszú távon a talajunk vízháztartásában és a tápanyagok mobilizációjában is, amelyet a talajbiológiánk felpezsdülése tesz teljessé a lánc végén. Így sokkal jobban fogják bírni a növényeink az éghajlatváltozással járó stresszhelyzeteteket.
Újat tanulsz, ezért kezdd lassan és kis méretben!
Tervezd meg előre, kezdd a gazdaságod egy kisebb parcellájával, és folyamatosan finomítsd a gyakorlatot az első néhány évben. Járj rendezvényekre, vedd fel a kapcsolatot hasonló helyzetben lévő termelőkkel, és a növényorvosoddal beszéld át a lehetséges gyomirtási megoldásokat.
Fordíts több figyelmet a vetőgép beállításra!
A vetőgépünk beállítása és felszereltsége több figyelmet és elvárást kíván a csökkentett műveléshez vagy a mulcsba vetéshez képest, ha a takarónövények is a képbe kerülnek, mert az elfagyott vagy kémiai úton terminált növényi maradványok egy plusz réteget fognak képezni. Emiatt biztosra kell menni a vetőgép beállításával, hogy tartsa a mélységet és hatékonyan dolgozzon a nehezített körülmények között is.
A totális gyomirtással terminált rozs + szöszös bükköny + őszi borsó keverékbe direktvetéssel ment a kukorica
Érdemes a vetőgépünket kiegészíteni sortisztítóval, elővágó tárcsával és fogazott fém lezáró kerekekkel. Hazai és külföldi tapasztalatok alapján a fontossági sorrend a lezáró kerekekkel kezdődik, mert a legmodernebb vetőgépeket is gumiból készült kerekekkel szerelik fel gyárilag, amellyel küzdelmes lesz a beállítás.
Erősen ajánlott starter kijuttatására alkalmas tartályt is tenni a vetőgépünkre, amely minimum 30 kg/ha és maximum 50 kg/ha N hatóanyagot képes kijuttatni hektáronként a vetéssel egy menetben. Ezek az indító műtrágyamennyiségek minimalizálják a pentozánhatás létrejöttét, amely a szármaradványok bomlása során létrejöhet a kukorica vetése utáni első 35-40 napban. A maradék N műtrágya kijuttatását igazítsd a starterként kijuttatott műtrágya adagjához.
Figyeld meg a kártevőidet!
A takarónövények használata bevonzhatja a kártevőket, de velük együtt a ragadozókat, a hasznos szervezeteket is. Szemlézd gyakran a területedet és kezeld időben a felmerülő rovarproblémákat.
Ne az olcsóság határozza meg a keverékünket, mert egy rossz takarónövény választása évekig kihathat a következő főnövényünkre.
Légy résen, cselekedj időben!
Lehetőleg vesd el eső előtt a keveréket! Sokszor ehhez nagy adag szerencse is kell, de igyekezz a megfelelő időben vetni. Ha túlfejlődik a keveréked, tárcsázd be sekélyen vagy hengereld le még a terméshozás előtt, mert bizonyos növények magjai évekig visszaköszönhetnek.
Kétéves terv kukorica-szója vetésforgó esetén
Sokféle takarónövényes opció létezik, amelyet érdemes a talajhoz, éghajlathoz, műveléshez és a vetésforgóhoz igazítani. Az alábbi terv egy alacsony kockázatú, kezdéshez ajánlott lehetőség.
1. lépés: Vess rozs takarónövényt a kukorica szármaradványába!
A rozs sokoldalú takarónövény, mert fagytűrő és még egy későn lekerülő kukorica után is érdemes elvetni, akár olyankor is, amikor a talajunk felső pár centije fagyott. Tavasszal gyorsan fejlődésnek indul és erőteljes bojtos gyökérzete kiválóan lazítja a talajt és nem engedi kimosódni a tápanyagokat. Hatékonyan vethetjük egy megfelelő direktvetőgéppel, vagy egy talajművelő eszközre szerelt aprómagszóróval sekélyen bedolgozva is megfelelő eredményt érhetünk el.
Rozs, őszi borsó és szöszös bükköny állománya 2019 decemberének elején, 80 nappal a vetés után
2. lépés: A rozs terminálása tavasszal
A rozs takarónövényt tavasszal termináljuk akkor, amikor kb. 15-30 cm magas, vagy maximum két héttel a szója vetése előtt, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.
Ökológiai rendszerekben előfordul, hogy engedik kalászolni a rozst tavasszal, mert így maximálisan kihasználhatják rendkívüli gyomelnyomó hatását, de ez a módszer a mi éghajlatunkon rizikós a szélsőséges eloszlású és kevés csapadék miatt.
A rozs sikeres terminálásához elsődleges szempont az időjáráshoz való alkalmazkodás. Egy száraz tavasz alkalmával igyekezzünk mihamarabb terminálni, mert a főnövényünk rovására fog menni a rozs vízfelvétele. Egy túl csapadékos tavasz esetén, amikor nem lehetséges a rozs kémiai megsemmisítése és túl magas lesz az állomány, jobban járunk, ha a vetés előtt 1-2 nappal termináljuk. Ilyenkor a siker kulcsa az, hogy ne vessünk a fekvő rozsba, amely olyan, mint egy nedves paplan, mert a túl nedves, sűrű maradvány rothadásnak indulhat és így bevonzhat olyan kártevőt, amely megtámadhatja a kukorica vagy szója csíránkat (például a fésűslábú viráglégy).
Nincs közmegegyezés arról, hogy jobb-e vetés előtt vagy után terminálni herbiciddel az állományt. Az alábbi táblázat összefoglalja a kockázatokat és az előnyöket mindkét megközelítéshez:
3. lépés: Szója direktvetése a rozs takaróba
Érdemes egy korai szójafajtát direktbe elvetni a rozs maradványokba, lehetőleg minél korábban. A korai fajták a vegetatív fejlődésükhöz jobban tudják hasznosítani a hőösszeget, amellyel több nóduszt és elágazást tudnak létrehozni, mielőtt a kritikus reproduktív állapothoz érnének. A több elágazódással és a vegetatív időszak jobb kihasználásával több hüvelyre számíthatunk a korai fajtákkal.
Másodlagos előnye, hogy a korai fajtákat hamarabb betakaríthatjuk, így a következő takarónövényünk is hamarabb földbe kerülhet. Lehet, hogy a szója hozama és a takarónövények előnyei tekintetében kompromisszumot kell kötnünk, ha a mi régiónkhoz túl korai éréscsoportot választunk. Kísérletezzünk a koraibb fajtákkal, melyik illik legjobban bele a takarónövényes rendszerbe.
Ne feledd, hogy a túl korai vetésidő kedvez a talajpatogén kórokozóknak, így a fajtaválasztás kulcskérdés és erősen ajánlott a megfelelő csávázás használata.
A szöszös bükköny lefelé hatoló gyökere mellett a megkötött nitrogén mennyisége is figyelemre méltó (Kis Lázár felvétele)
4. lépés: Vess kifagyó takarónövény keveréket!
Egy alacsony szén:nitrogén arányú keveréket javaslunk a szója után, a következő évi kukorica elé. A kukorica előtti takarónövény legyen jó nitrogénfeltáró ősszel, de ne vegye föl a maradék nitrogént a következő szezonban közvetlenül a kukorica előtt, amikor annak szüksége lenne rá.
Egy egyszerű és olcsó lehetőség a tavaszi zab és a talajművelő retek párosa. Mindkettő kitűnő N feltáró és elfagy a télen, így nem kell feleslegesen rámenni a földjeidre. A retek ugyan kiválóan hasznosítja az alsó rétegekbe kimosódott N-t, de ne vessük csak egyedüli növényként vagy túl nagy arányban, mert kevés szármaradvány lesz utána, így semmi sem védi a talajainkat az eróziótól.
A zab + retek keverék hátránya, hogy legkésőbb szeptember közepéig el kell vetni ahhoz, hogy kielégítő zöldtömeget hozzon létre.
A 2019. október végén, szója után direktbe vetett őszi borsó (rozzsal keverve) 1,5 hónappal a vetés után már rendesen köti a légköri nitrogént (Varjú Ádám felvétele)
5. lépés: Kukorica direktvetése a kifagyott takarónövénybe
Ha nem fagyott ki teljesen a keverék, akkor termináljuk egy totális gyomirtással. Ha bizonytalanok vagyunk a direktvetésben, akkor alkalmazzunk egy sekély rövidtárcsás művelést a vetés előtt.
A Purdue Egyetem kiadványa alapján írta: Molnár Tamás. A cikk először az Agrárágazat 2020. januári számában jelent meg.