A 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban kiemelt helyet foglal el az öntözött területek méretének növelése és az öntözés hatékonyságának javítása. A program keretein belül várhatóan a 2015-ös év végén kerül kiírásra a szántóföldi öntözéshez kapcsolódó pályázat. Valószínű, hogy a benyújtásra rendelkezésre álló idő nem lesz elegendő a szükséges dokumentációk elkészítéséhez és az engedélyek beszerzéséhez, így ezek megléte a pályázatban való részvétel peremfeltétele lehet. Az előkészületek megkönnyítése érdekében összeszedtük az öntözéshez kapcsolódó legfontosabb agronómiai és engedélyeztetési kérdéseket.

Az öntözés helye a termesztéstechnológiában

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás és az egyenlőtlen csapadékeloszlás káros hatásainak kivédésére, a gazdálkodás kiszámíthatóbbá tételére kínálnak megoldást az öntözőberendezések.

Az öntözés tervezésekor elsődleges szempont, hogy milyen kultúrákban és milyen célra kívánjuk használni: intenzívebbé szeretnénk tenni a termelést, vagy mérsékelni szeretnénk a vízhiány okozta lehetséges termésveszteséget egy csapadékpótló öntözéssel. A szabadföldön termesztett zöldségfélék mellett egyes szántóföldi növények – napraforgó, csemegekukorica, zöldborsó, cukorrépa – is meghálálják a plusz vízmennyiséget.

Az öntözött területeken az agronómiát is át kell gondolnunk a talaj-víz kapcsolat mentén. Az irrigált parcellákon felgyorsul a talajok tápanyagszintjének változása, ezért a szokásos 3-5 év helyett érdemes lehet évente talajmintát venni az öntözött területek jellemző részeiből. Az esőztető öntözés tömöríti is a talajt, valamint nagyobb a tápanyag-kimosódás mértéke is, ezért gyakoribb kapálásra és nagyobb mennyiségű nitrogén-kijuttatásra lehet szükség.

Fontos kiemelni, hogy az öntözés egyetlen esetben sem helyettesítheti a megfelelő vízgazdálkodású talaj meglétét, mi több, rossz vízgazdálkodású talajokon súlyosbíthatja a problémákat. A csapadék befogadása és gyökérzónában való megőrzése, a lefolyás megakadályozása és a párolgási veszteségek csökkentése kulcsfontosságú szempont a művelési mód és az agrotechnikai mozzanatok megválasztásakor.

A cél egy olyan egyensúlyi állapot elérése, amikor elegendő mennyiségű felvehető víz áll rendelkezésre a talajban, valamint kedvező a termőföld levegőzöttsége. Egyes fenológiai fázisokban a növény a légköri nedvességet is igényli – az alacsony relatív páratartalom, azaz a légköri aszály is ugyanúgy okozhat terméskiesést, mint a talaj kiszáradása.

Az elérhető megoldások hatása a növényre és a talajra

Hazánkban a legelterjedtebb megoldás az esőztető öntözés, az üzemben lévő öntözőrendszerek 85-90%-a ebbe a kategóriába tartozik. A mikroöntözés (például a csepegtetés) szerepe globális szinten folyamatosan növekszik, és szántóföldi kultúrákban is sikeresen alkalmazzák már, most azonban egyelőre az esőztető rendszerek két fő típusát, a mobil és önjáró megoldásokat vesszük górcső alá.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő megoldást?

A területünk öntözésére alkalmas technológia kiválasztása 5 egyszerű lépésben foglalható össze:

  1. Mit igényel az öntözni kívánt kultúrnövény? Milyen vízmennyiséget, milyen gyakorisággal és intenzitással kell kiadnunk?
  2. Mekkora területen és milyen alakú parcellán szeretnénk megvalósítani az öntözést?
  3. Milyenek a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai, különös tekintettel a talaj vízgazdálkodására?
  4. Mekkora és milyen távolságban található az elérhető vízkészlet?
  5. Mekkora források állnak rendelkezésre a beruházáshoz és az üzemeltetéshez?

Mobil rendszerek

A széttagolt táblákon a telepített, önjáró rendszerek helyett a könnyen mozgatható mobil szisztémákat javasoljuk. A csévélődobból, csővezetékből és szivattyúból álló konstrukció előnye az áttelepíthetőség és a kisebb bekerülési költség. Hátránya azonban a kisebb hatásfok – a kiadott vízmennyiségnek csupán a 60-65%-a hasznosul –, valamint a folyamatos emberi erőforrás- és gépigény. A nagyobb cseppméret a talajnak és a növénynek is árthat, apró magvas növények öntözését nem is ajánlott ezzel a technológiával végezni.

Önjáró rendszerek

Az önjáró berendezések egyik fajtája a lineár, amely egy egyenes vonalat bejárva öntözi a területet. A gép mozgása teljes egészében automatizálható, amennyiben a csatornából folyamatosan tudja venni az öntözővizet. Ha tömlőkön keresztül kell táplálni a berendezést, akkor a tömlők áthelyezése gépi és emberi munkát is igényel.

A körforgó (center-pivot) rendszerek szintén automatizálhatóak, és nagy előnyök, hogy az öntözendő területet rövidebb idő alatt járják be. A forgás során a GPS-vezérelt karok és a rájuk szerelt végágyúk a körből kieső területet is öntözik, így a szabálytalan alakú parcellák lefedése is megoldható.

Mind a lineár, mind a körforgó önjáró berendezések alacsony nyomással dolgoznak – a víz apró cseppek formájában távozik a rendszerből, kímélve a talajt és a növényt is. A finom cseppek elsodródása minimális, ennek köszönhetően az önjáró berendezések 85-95%-os hatékonysággal üzemeltethetőek.

Precíziós megoldások ma és holnap

A technika fejlődésével számos új fejlesztés érhető el, valamint válik hamarosan elérhetővé a piacon. Ilyen az úgynevezett variable rate irrigation (VIR), azaz a változó intenzitású öntözés, amely figyelembe veszi az eltérő talajfoltok nedvességét és vízháztartását, és ez alapján korrigálja a szórásképet és a kiadott vízmennyiséget.

Hazánkban is egyre több gazdálkodót foglalkoztat a fertigation, vagyis a tápoldatozás gondolata, amelynek lényege, hogy nem tiszta öntözővizet, hanem nagy vízoldhatóságú vagy folyékony tápanyag-készítményeket juttatnak ki, így gyakorlatilag az öntözéssel egy menetben egy lombtrágyás kezelés is megvalósul.

Beüzemelési költségek

Az öntözőrendszer beüzemelésének költsége számos tényezőtől függ: a vízkivételi hely távolság alapjaiban meghatározza a befektetés mértékét, akárcsak a villanyáram szivattyúkhoz történő odavezetése. Egy 80 hektár öntözésére alkalmas önjáró körforgó berendezés ára 60-75 000 euró, kiegészítőkkel (például GPS-es vezérlés) ez 100-110 000 euróra is rúghat. A 100-400 hektár lefedésére alkalmas csévélődobos berendezések ennél olcsóbbak, itt 15-20 000 euró körüli összeggel számolhatunk, ami természetesen nagyban függ a víznyerő hely távolságától, a szivattyú méretétől és a hadrendbe állított gépek számától.

Fenntartás és önköltség

Az üzemeltetés során az alábbi tételekkel számolhatunk: vízkivétel, villamosenergia-ellátás, amortizáció és szerviz, valamint a működtetést – és szükség esetén a védelmet – ellátó dolgozók munkabére.

Az éves csapadék, a tenyészidőszak során hulló csapadék és a kiöntözött víz miatt szezononként is jelentős eltérés mutathatnak a költségek. A kiadott víz és az öntözés költsége közötti összefüggés nem lineáris: előfordulhat, hogy 7-8-szoros vízmennyiség esetén a költségek csupán 2,5-3-szoros növekedést mutatnak. Egy-egy csapadékosabb évben az amortizáció és a vízkivételi díj teszi ki a költségek nagyobb hányadát (70-75%-át), míg egy szárazabb – azaz öntözést kívánó – szezonban a vízcsatorna díja és az energia adják a cech túlnyomó részét.

A vízjogi létesítési engedély megszervezése

Az agronómiai és technikai áttekintés után térjünk rá az üzembe helyezéshez szükséges engedélyeztetési eljárás sarkalatos pontjaira.

Az engedélyezési tervdokumentáció tartalmát a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben érhetjük el. A dokumentumnak tartalmaznia kell az öntözőtelep műszaki leírását, beleértve az öntözés módját, az öntözendő növénykultúrát, a vízkivétel módját, a felhasználni kívánt víz mennyiségét, továbbá mellékelnünk kell az átnézetes és rétegvonalas helyszínrajzokat, a csatornák szelvényrajzait, valamint a talajvédelmi tervet..

Az engedély költségeit az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (röviden Vgtv.) tartalmazza, amelynek kivonatát az 1. táblázatban láthatja.

1. táblázat: az engedélyeztetés költségei a napi vízmennyiség függvényében
Alszám Mennyiség Igazgatási szolg. díj (Ft)
2.1. 5 m3/nap mennyiségig 40 000
2.2. 5 m3/naptól 15 m3/nap mennyiségig 50 000
2.3. 15 m3/naptól 50 m3/nap mennyiségig 130 000
2.4. 50 m3/naptól 100 m3/nap mennyiségig 160 000
2.5. 100 m3/naptól 1000 m3/nap mennyiségig 210 000
2.6. 1000 m3/naptól 5000 m3/nap mennyiségig 300 000
2.7. 5000 m3/nap mennyiség felett 350 000

A talajvédelmi szakhatósági eljárás díja 25 000 forint. Az eljárást az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága és a területileg illetékes vízügyi hatóság egymás között bonyolítja le, a kérelmező nevében.

Az öntözési talajvédelmi terv

A vízjogi engedélyhez elengedhetetlen a talajvédelmi szakértő által összeállított öntözési talajvédelmi terv (ÖTV). Az ÖTV tartalmát a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól határozza meg: a rendelet 2. mellékletének 2.6. pontja részletesen leírja a terepi mintavétellel, a laborvizsgálatokkal és a tervdokumentációval szemben támasztott követelményeket.

Mintavétel

Az öntözni kívánt területen eltérő talajfoltonként, de legalább 10 hektáronként talajszelvényt tárunk fel (ez azt jelenti, hogy egy homogén 40 hektáros parcella esetén 4 talajszelvényre van szükség). A szelvény genetikai szintjeiből mintát veszünk, valamint 2 méter mélységen belül (nitrátérzékeny területen 5 méteren belül) meghatározzuk a talajvíz mélységét, és az elérhető talajvízből is mintát veszünk.

Az eltérő fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajfoltokon kijelölt úgynevezett „jellemző talajszelvényből” (legfeljebb 50 hektáronként, de legalább 1 szelvényből) bolygatatlan talajmintát gyűjtünk.

Laborvizsgálat

A begyűjtött talaj- és vízmintákat az alábbi vizsgálatoknak vetjük alá:

  • minden esetben vizsgálandó az összes talajmintából: kémhatás, kötöttségi szám (KA), humusztartalom, összes karbonát-tartalom (CaCO3 %) vagy hidrolitos aciditás, vízben oldott összes só;
  • a jellemző talajszelvényekből vizsgálandó paraméterek: mechanikai összetétel, térfogattömeg, pF sor;
  • öntözővíz, talajvíz fizikai jellemzői: hőmérséklet, szín, szag, hordalékosság, vezetőképesség,
  • öntözővíz, talajvíz kémiai paraméterei: kationok (Fe2+, Al3+, Ca2+, Mg2+, Na+, K+; anionok: CO32-, HCO3–, NO3–, SO42-, Cl–, B), valamint számított paraméterek (nátriumadszorpciós arány [SAR érték], szikesedési hányados, magnézium százalék, anion szerinti víztípus, kation szerinti víztípus).

Tervdokumentáció

A helyszíni vizsgálatok és a laboreredmények alapján összeállítjuk a talajvédelmi tervdokumentációt, amely az alábbi elemeket tartalmazza:

  • a talajvíz-viszonyok jellemzése,
  • az öntözővíz minősítése (indokolt esetben az öntözővíz javítására vonatkozó javaslat),
  • javaslatot az egyszerre kijuttatható öntözővíz mennyiségére, intenzitására, gyakoriságára,
  • javaslatot az öntözés hatékonyságának javítására.

A dokumentációt mellékletként tartalmazza:

  • 1:10 000 méretarányú talajtérképet,
  • az öntözés feltételeit és lehetőségét tartalmazó kartogramot,
  • az öntözővíz minőségére vonatkozó akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvet.

Az öntözött területeken 5 évente ellenőrző vizsgálatra van szükség a meglévő engedélyek meghosszabbításához. A vonatkozó terepi munkálatokról és laborvizsgálatokról az 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 5. mellékletének 5.2.6. pontja rendelkezik.

Mielőtt belevágunk…

Az öntözéstől termésbiztonságot és terméstöbbletet remélünk. A rendelkezésre álló technológiákkal ezek elérhetőek, azonban az első tollvonás előtt válaszoljuk meg magunkban az alábbi kérdéseket:

  • Tervezhetek-e hosszútávra az öntözni kívánt földterületekkel? Megfelelően vannak-e rendezve a földhasználati viszonyok, bérleti szerződések?
  • Mekkora területet szeretnék öntözni? Milyen alakúak és elhelyezkedésűek a táblák?
  • Rendelkezésre áll-e, és ha igen, milyen távolságban található a vízkivételi hely?
  • Hogyan kívánom beilleszteni a termesztéstechnológiába az öntözést? Mely kultúrnövényeket szeretném öntözni, és milyen megtérülést remélek ezektől?
  • Talajaim vízgazdálkodása lehetővé teszi a hatékony és megtérülő irrigációt?
  • A rendelkezésre álló technológiák közül melyik felel meg az igényeimnek?
  • Van-e elegendő tőkém a kivitelezéshez, beleértve az engedély igénylését és a talajvédelmi terv elkészítését?
  • Tudom-e fedezni a működés során felmerülő költségeket, úgymint: víz, energia, amortizáció, fenntartás és munkabér?

Reméljük, összeállítunk segítségére lesz az öntözés tervezése és a pályázat előkészítése során. Sok sikert és eredményes szezont kívánunk!

A cikk először az Őstermelő magazin 2015/4. számában jelent meg.