Jelenlegi tudásunk szerint a növényi szervezet működéséhez szükséges kémiai elemek a következők:

• makroelemek: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K)
• másodlagos tápelemek: magnézium (Mg), kén (S), kalcium (Ca)
• mikroelemek: vas (Fe), mangán (Mn), réz (Cu), cink (Zn), molibdén (Mo), bór (B), klór (Cl), nikkel (Ni)
• nem tápelemek: hidrogén (H), szén (C), oxigén (O)

A növények a makroelemeket és a másodlagos tápelemeket naponta hektáronként ezerszer nagyobb mennyiségben veszik föl, mint a mikroelemeket. Tehát például a nitrogén, foszfor és kálium műtrágyák hatóanyagai, illetve amennyiben ezek magnéziumot, kalciumot és ként is tartalmaznak, kg/ha nagyságrendben jutnak a növényi szervezetbe naponta, ezzel szemben a mikroelemek g/ha mennyiségekben, ami ezredrészt jelent a makro- és másodlagos tápelemekhez képest.

A kis mennyiségek ellenére a mikroelemek életfolyamatokban betöltött szerepe nélkülözhetetlen. A növény egészséges fejlődéséhez és ebből következően a jövedelmező növénytermesztéshez figyelemmel kell kísérnünk a mikroelemek szintjének alakulását és hiány esetén pótolnunk kell őket. A mikroelemek szintjét talaj- és növényvizsgálattal, illetve a növények által mutatott hiánytünetek észrevételével követhetjük nyomon. Hiány esetén a megfelelő trágyázási forma kiválasztásával pótolhatjuk azokat. Az alábbiakban az őszi búza mikroelem-hiánytüneteit mutatjuk be, összefüggésben a talajállapottal, illetve megoldási javaslatot adunk az egyes mikroelemek pótlására.

Vas

Nagymértékben meghatározza a növényi szervezet növekedésének és fejlődésének mértékét, ezáltal a termesztés gazdaságosságát.

Jelentősége

A vas a fotoszintézisben és a növényi anyagcserében, illetve a fehérjeképző folyamatokban fontos mikroelem. A levelekben és a színtestek közelében fordul elő legnagyobb mennyiségben. Az intenzív fehérjetermelés időszakában, a bokrosodáskor és a szárbainduláskor legnagyobb a felvétele, ezt követően a vasfelvétel a kalászolás és a virágzás idején kisebb mértékben ismét növekszik.

Felvétele

A talajoldatban a vas levegőzött körülmények között Fe³⁺ formában, levegőtlen körülmények között, például a talajoldatban Fe²⁺ alakban található meg. A növények elsősorban ez utóbbi, kétértékű formát veszik fel, ennek beépülése könnyebb a vasat tartalmazó molekulákba. Lúgos talajokon, magas pH értékeknél jelentősen csökken a vasvegyületek oldhatósága, nagy adagú meszezésnél vashiány léphet fel. A csökkenő pH-val összefüggő savasodás növeli az oldhatóságot, tehát a vas felvehetőségét. Említést érdemel, hogy a gyökérzet képes a környezetében a pH csökkentésére, ezáltal a kétértékű vasionok felvehetősége nő, az ellátottság javul. A makrotápelemek szintje is befolyásoló tényező lehet, nitrátbőség és káliumhiány esetén csökken a felvétel, illetve szintén hiányt okoz a túlzott mennyiségű mangán és réz mikroelemek jelenléte is.

Hiánytünetek

Vashiány fellépésekor a növény klorofilltartalma és a fehérjeszintézis csökken. Jellegzetes hiánytünet a klorózis, ekkor a fiatal levelek érközei kivilágosodnak, sárgulnak, de az erek zöldek maradnak. Egyszikű növényeknél jellegzetes a hosszanti levélcsíkozottság kialakulása. Súlyos hiány esetén a levelek szinte teljesen, az erezetet is beleértve kifehérednek, azonban ez a tünetegyüttes leginkább azokra a növényekre jellemző, amelyek a búzánál érzékenyebben reagálnak a vashiányra, például a kukorica, burgonya és cirok.

Pótlás

A hiánytünetek megjelenése esetén megoldást nyújt a gyors hatású levéltrágyázás. Ezen kívül talajvizsgálati eredményekre alapozva mikroelemtartalmú műtrágyákkal pótolhatjuk a szükséges mennyiséget alap- és fejtrágyázáskor.

Mangán

A növény energiaforgalmában és a nitrogén hasznosításban játszik fontos szerepet, illetve befolyásolja az auxin növekedési hormon szintjét.

Jelentősége

Enzimaktivátorként működik a növények anyagcsere-folyamataiban. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a fotoszintézisben és a citromsavciklusban, tehát azokban az életfolyamatokban, amelyekben fehérjék, szőlőcukor és ezek előállításához szükséges energia képződik. A víz fény hatására történő bomlásának egyirányúságát biztosítja a fotoszintézisben.

Felvétele

A mangán II, III és IV vegyértékű ion formában, mangánoxidokban, szilikátokban és karbonátokban fordul elő a talajban. Léteznek szerves mangánkomplexek, ezek az oxidokkal együtt képezik a legnagyobb mangántartalékot. A mangánoxid a felvehető kétértékű mangánionnal (Mn²⁺ ) pH függő egyensúlyban van, savanyodás esetén nő a mangán koncentrációja. Savanyú talajokon a pH 1 egységgel történő csökkenése 100-szoros Mn koncentrció növekedést okoz, itt léphet fel mangántoxicitás. A mangánt a növények Mn²⁺ – mangán (II) ion, vagy szerves komplex formájában veszik fel. A növények mangánkoncentrációja 20 és 500 mg/kg szárazanyag értékek között változik.

Hiánytünetek

A növényi szervezetben a mangán a vashoz hasonlóan gyengén szállítódik, ezért a mangánhiány a fiatal leveleken érközi klorózis formájában mutatkozik először. A levelek érhálózata és az egész növény zöld marad. A hiányt a fiatal levelek szabálytalan sárgulása, majd pusztulása jelzi.

Pótlás

A növények a kétértékű mangánionokat tudják felvenni. A talaj mangántartalékai a mangán-oxidok (pl: MnO₂), amelyek a talajoldatban lévő Mn²⁺-ionokkal (kétértékű mangánion) a következőképpen tartanak fenn egyensúlyt. A mangán mennyisége a talajoldat savanyodásával (pH csökkenés) és a talaj kötöttségének növekedésével növekszik. 5,5 pH értékeken mérgező lehet a növények számára, tehát éppen a megnövekedett mennyisége gátolja normális fejlődést és emellett más tápelemek, például a vas felvételét. A növények mangántrágyázása a talajban lejátszódó megkötődési folyamatok miatt bizonytalan. A hiány megelőzésére a talaj- és a levéltrágyázás együttes alkalmazása javasolt. A talajon keresztül adagolt mangán mennyisége a kémhatás és a nitrogéntrágyázás mértékétől függően átlagosan 3-15 kg/ha. A kijuttatás szervetlen vegyületek, illetve Mn-kelátok formájában történhet.

Réz

A nitrogénkötésben és a fehérjetermelő folyamatokban nélkülözhetetlen szerepe van. Szintje hatással van a sikértartalomra; a fűfélék, így a búza is igényes a rézellátásra.

Jelentősége

Növényi enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, emellett szerepe van fehérjeszintézisben és a szénhidrát anyagcserében.

Felvétele

A réz többnyire kétértékű ion formában (Cu²⁺ ) található a talajban. Mozgékonysága a talajban kismértékű, azonban ez a pH csökkenésével (talaj savanyodása) növekszik. A magas szervesanyag-tartalmú, laza szerkezetű és lúgos kémhatású területek réztartalma alacsonyabb, ilyen talajokon réztrágyázás javasolt. A növények réztartalma 2-20 mg/kg szárazanyag értékek között változik, felvétele Cu²⁺-ion formájában vagy szerves anyagokhoz kötve történik. A gabonafélék átlagos rézfelvétele körülbelül 30 g/ha. Mozgékonysága a növényben és a talajban is igen kismértékű.

Hiánytünetek

Hiányos rézellátotság esetén lassul a növekedés. Gabonafélék esetén a réz hiánya a levelek kifehéredésével kezdődik, emellett sárgulás is tapasztalható. Jellegzetes tünet a fehérkalászúság. A rézhiányos növényben gátolt a buga-, illetve kalászképzés, emellett nő a léha szemek aránya. Toxicitás erősen savanyú talajokon, vagy nagy adagú réztrágyázás esetén alakulhat ki.

Pótlása

Pótlását talajon keresztül vagy levéltrágyázással végezhetjük. Ha a növényvédelmi technológiában réztartalmú gombaölő szereket használunk, a növények rézhiánya biztonságosan megelőzhető. A talajon keresztül adagolt réz mennyisége a kötöttség és a kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiségétől függően 3-20 kg/ha. Rézhiányos termőhelyen a helyesen kivitelezett réz levéltrágyázás kalászos gabonáink sikértartalmának 20%-os javulását is eredményezheti.

Cink

A cink jelentősége a magképződésben és a gyökérnövekedésben számottevő, emellett fontos a betegségekkel szembeni ellenállóság fenntartásában.

Jelentősége

A cink fontos enzimalkotórész és enzimaktivátor. Részt vesz a fehérje-anyagcserében, illetve az auxin nevű növekedési hormon termelésének szabályozásában.

Felvétele

A rézhez hasonlóan kétértékű ionként (Zn²⁺) található meg a talajban. Mozgékonysága csekély, a pH csökkenésével azonban növekszik. A nagy mennyiségű szénsavas meszet tartalmazó, illetve a magas foszforadagokkal trágyázott talajok gyakran cinkhiányosak, azonban ez csak relatív cinkhiány, vagyis a talaj nem szegény cinkben, csupán a mész és a foszfor felvehetőségre gyakorolt ellentétes hatása (úgynevezett antagonizmus) miatt a növény nem tudja felvenni az elemet. A hideg és nedves tavaszi talajok szintén hátrányosan érintik a cink felvételét. A növények a cinket Zn²⁺-ion vagy kelát formában veszik fel gyökéren keresztül. Átlagos mennyisége a növényben 25 és 150 mg/kg szárazanyag értékek között változik. A levél 20 mg/kg szárazanyag alatti cinktartalma hiányra hívja fel a figyelmet.

Hiánytünetek

Az őszi búza nem tartozik a kifejezetten cinkigényes növények közé. A növény levelei kezdetben szabálytalan formában sárgulnak, majd a sárga foltok középső részein nekrotikus (elhalási) tünetek jelennek meg.

Pótlása

Talaj- és levéltrágyázással egyaránt lehetséges. A talajok általában elegendő cinket tartalmaznak az őszi búza számára, hiánytünetek a lúgosabb talajok esetében lépnek fel. A Zn-felvétel szempontjából optimális talaj pH 5,5-7,0 között van. A cinkhiány a kezdeti tünetek megjelenésekor levéltrágyával biztonságosan pótolható, azonban hatékonyabb módszer a talajvizsgálatokon alapuló megelőzés.

Bór

Fontos elem a virágzás és a sejtosztódás folyamatában. Hiány esetén a hajtások növekedése visszaszorul, a tenyészőcsúcsok elhalnak. Emellett meghatározó szereplője a sejtmembránon keresztüli anyagforgalom szabályozásának.

Jelentősége

A bór szerepet játszik a növények tápelem-felvételében, ezért folyamatos és egyenletes ellátottságra van szüksége a tenyészidőszak során. Közreműködik továbbá a szénhidrátok és egyéb anyagcseretermékek szállításában és tárolásában. Mindezek mellett fontos mikroelem a gyökér- és szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben.

Felvétele

A bór a talajban főként bórsav, valamint kalcium-, magnézium- és nátrium-borátként fordul elő. A magas agyagtartalmú és szerves anyagban gazdag talajok nagyobb mennyiségben, míg a homokos talajok kismértékben kötik meg a bórt. A bór anionként van jelen a talajoldatban, ezért könnyen kimosódik, ezt szem előtt kell tartanunk trágyázáskor. A bór a talajban negatív töltése miatt mobilis, majd a növénybe kerülése után már kevésbé mozgékony. A búza az egész tenyészidőszak során vesz fel bórt, azonban a legnagyobb mennyiség a kalászolás-virágzás időszakában szükséges.

Hiánytünetek

Számos termesztett növényünk intenzíven reagál a bórhiányra. Általános tünetegyüttes a osztódószövetek rendellenes növekedése és a gyökér tenyészőcsúcsainak pusztulása. A kétszikűek bórtartalma (20-60 mg/kg szárazanyag) és bórigénye jelentősen meghaladja az egyszikűekre jellemző értékeket (6-18 mg/kg szárazanyag). Búza esetén a sárgult és szemtermés nélküli kalászról, illetve rendellenesen fejlődött levélszélről könnyen felismerhető a bór hiánya.

Pótlása

Szántóföldi kultúráknál vetés előtt, egyenletesen adagolt 1-7 kg/ha bórtrágyázás hatékony megoldás. Veszélyeztetett termőhelyeken ezek mellett javasolható a vegetációs periódusban végzett kiegészítő levéltrágyázás.

Molibdén

A többi mikroelemhez képest legkisebb mennyiségben jelen lévő molibdén a növény számára legfontosabb makroelem, a nitrogén felvételében játszik kulcsszerepet.

Jelentősége

A molibdén a növények számára a legkisebb mennyiségben szükséges, de szintén létfontosságú elem. Több enzim, például a hidrogenáz, a xantinoxidáz, a nitrogenáz és a nitrátreduktáz aktivátora, tehát fontos szerepe van a nitrogén felvételének és beépítésének hatékony működésében.

Felvétele

A búza a molibdént anion formájában veszi fel, maximum 0,1 g/hektár/nap mennyiségben a növény fejlődésének különböző szakaszaitól függően. A molibdén elősegíti a vasfelvételt, illetve savanyú talajokon megelőzi a mangántoxicitást. Fontos megjegyezni a molibdén és a kén antagonizmusát, ami nagy mennyiségű szerves trágya, vagy ammónium-szulfát kijuttatása esetén léphet fel. Ez esetben a kén gátolja a szintén negatív töltésű molibdén felvételét.

Hiánytünetek

Klorofilltartalom csökkenése és ebből következően fotoszintézis-gátlódás. Hiánya könnyen a szürkészöld levélszínről és a levélerek közötti klorózisról ismerhető fel. A középső és az idősebb leveleken nekrózis alakulhat ki.

Pótlása

Savanyú, tömődött szerkezetű talajok lazítása és meszezése, vagy nagyobb adagú foszfortrágyázása segíthet a molibdénhiány leküzdésére. Mindezek mellett talaj- és levéltrágyázással is pótolhatók a szükséges adagok.

Összefoglalás

A mikroelemek elengedhetetlenek az őszi búza egyenletes fejlődéséhez és a növény gazdaságos termesztéséhez. Mint láthattuk, sok esetben egy-egy mikroelem komplett életfolyamatokért felel, és a makroelemek felvétele és beépítése sem lehet teljes a kiegyensúlyozott mikroelem-ellátottság nélkül. Emellett érdemes figyelmet fordítanunk a tápanyagok felvételének kedvező talajállapot kialakítására és fenntartására, valamint pótláshoz használt forrás megválasztására.

Képek forrása

• Vashiány: http://www.cropnutrition.com/crop-nutrients-iron / http://landresources.montana.edu/soilfertility/irondeficiency.html
• Mangánhiány: http://www.yara.co.uk/crop-nutrition/crops/wheat/crop-nutrition/deficiencies/mn/01-13391-manganese-deficiency—wheat/
• Rézhiány: http://www.cropnutrition.com/crop-nutrients-copper / http://landresources.montana.edu/soilfertility/copperdeficiency.html
• Cinkhiány: http://www.cropnutrition.com/crop-nutrients-zinc / http://cropwatch.unl.edu/image/image_gallery
• Bórhiány: http://www.cropnutrition.com/crop-nutrients-boron / https://www.agric.wa.gov.au/mycrop/diagnosing-boron-deficiency-wheat
• Molibdénhiány: http://www.cropnutrition.com/crop-nutrients-molybdenum / http://www.atpnutrition.ca/plant-nutrition/molybdenum/