Ha a kijuttatandó nitrogén műtrágya mennyiségét szeretnénk csökkenteni a takarónövények használatával, akkor tisztában kell lennünk az alábbi paraméterekkel:
- mennyi nitrogént tartalmaznak a növényi maradványok,
- azokból mennyi lesz elérhető a következő főnövény számára,
- mikor tudja a főnövény felvenni és hasznosítani ezt a hatóanyag-mennyiséget.
Megfelelő körülmények (időjárás, talajállapot, terminálás időpontja stb.) között egy pillangós akár 100 kg/ha-nyi, a kultúrnövény számára elérhető nitrogénnel járulhat hozzá a tápanyag-mérlegünkhöz. Lássuk a számítást!
Az alapok
Először meg kell tudnunk, hogy a takarónövény szárazanyag-tartalmának hány százaléka nitrogén. A nem pillangósoknál ez 1-2%-ot jelent (pl. rozs), míg a pillangósoknál 3-3,5% is lehet (pl. szöszös bükköny, takarmányborsó). Ez azt jelenti, hogy 1 tonnányi szöszös bükköny szárazanyaga összesen körülbelül 35 kg nitrogént tartalmaz. Ennek a 35 kilogrammnak azonban nem érhető el a 100%-a a fővetemény számára. A feltáródás folyamatosan, általában bedolgozástól számított 4. és 10. hét között zajlik le.
| N a szárazanyag %-ában | N kg / szárazanyag t | Elérhető N 4. hét / t | Elérhető N 10. hét / t |
|---|---|---|---|
| 1,0 | 10 | 0 | 0 |
| 1,5 | 15 | 1,5 | 4,5 |
| 2,0 | 20 | 3,5 | 7 |
| 2,5 | 25 | 6 | 10 |
| 3,0 | 30 | 9,5 | 14 |
| 3,5 | 35 | 14 | 18,5 |
A takarónövény nitrogéntartalma folyamatosan táródik fel a főnövény számára (forrás: Predicting PAN from Cover Crops, 2012)
Azt, hogy az adott növény szárazanyaga mennyi nitrogént tartalmaz, a magyarországi akkreditált laboratóriumokban elérhető növényvizsgálatokkal lehet a legpontosabban kimutatni (ezek átlagos ára növénymintánként nettó 5000-7000 Ft + ÁFA). Néhány köztesnövény jellemző nitrogéntartalmát a következő táblázat tartalmazza – ezek az értékek azonban nagyban függenek a termőhelyi adottságoktól, a fejlettségi stádiumtól és az időjárástól.
| Növény | N % a szárazanyagban |
|---|---|
| Olaszperje | 0,5 – 1,0 |
| Rozs | 0,9 – 1,4 |
| Őszi búza | 0,9 – 1,4 |
| Bíborhere | 1,5 – 2,4 |
| Réti here | 1,9 – 2,8 |
| Szöszös bükköny | 2,5 – 3,5 |
| Takarmányborsó | 2,5 – 3,5 |
| Repce | 0,8 – 1,5 |
| Tavaszi zab | 0,7 – 1,2 |
A legnépszerűbb takarónövény fajok szárazanyagának nitrogéntartalma kora tavasszal
A pontos nitrogénmennyiséget két képlettel számíthatjuk ki: egy bonyolultabbal és egy egyszerűbbel. Mindkettő nagyon hasonló eredményt ad, így ha csak egy gyors kalkulációt szeretnél, ugorj az egyszerű megoldáshoz!
A bonyolult képlet
A főnövényünk számára elérhető nitrogén mennyiségét két képlettel számíthatjuk ki, először a bonyolultabbat mutatjuk meg (Vigil és Kissel, 1991 után).
Elérhető nitrogén = PAN % * szárazanyag tömege * szárazanyag N tartalma / 10
Mi micsoda ebben a képletben?
- A PAN %-ot külön képlettel számoljuk ki, ezt lentebb megtalálod;
- a szárazanyag tömeget egy hektárra vetítve, tonnában adjuk meg;
- a szárazanyag N tartalmát az előző táblázat vagy a laborvizsgálat segítségével kapjuk meg.
Na de mi az a PAN? A PAN az angol plant available nitrogen, azaz a növény számára elérhető nitrogén kifejezés angol megfelelője. Ennek képlete nem egyszerű, de megjegyezhető:
PAN % = -53,44 + 16,98 * (N tartalom % *10)1/2
Vagyis a PAN %-ot úgy kapjuk meg, a növény N tartalmát megszorozzuk 10-zel, ezt 1/2 hatványra emeljük, majd felszorozzuk 16,98-cal és az egészet hozzáadjuk a mínusz 53,44-hez. Bonyolult? Akkor itt az Excel képlet, ahol csak az X-et kell átírnod a takarónövény N tartalmára és megkapod a PAN %-ot: =-53,44+16,98*HATVÁNY(X*10;1/2)
Az így kapott értéket pedig az előző képlet alapján felszorozzuk a szárazanyag tömeggel és a nitrogén tartalommal, majd elosztjuk 10-zel.
Gyerekjáték! Vagy mégsem? Akkor nézzünk meg egy egyszerűbb megoldást.
Az egyszerű képlet
A könnyebbik megoldás lényege, hogy az alábbi táblázatban megkeressük a takarónövényünk nitrogéntartalmához legközelebb eső értéket, és leolvassuk a vele azonos sorban lévő állandót. Végül ezt az állandót felszorozzuk a szárazanyag tömegével:
Elérhető nitrogén = szárazanyag tömege * táblázatban szereplő állandó
A szárazanyag tömegét ebben az esetben is t/ha egységben használjuk.
| N a szárazanyag %-ában | Kalkulátorhoz használt állandó |
|---|---|
| 1,0 | 0 |
| 1,5 | 2 |
| 2,0 | 4,5 |
| 2,5 | 8 |
| 3,0 | 12 |
| 3,5 | 16,5 |
A takarónövény nitrogénkoncentrációjához tartozó állandó értékek
Példaszámítás
Vegyük az alábbi példát: szöszös bükkönyt vetettünk takarónövénynek, amelynek szárazanyag tömege 4 t/ha, nitrogéntartalma pedig 3% lett.
A bonyolultabb képlethez először kiszámoljuk a PAN %-ot: -53,44 + 16,98 * (3 *10)1/2 = 39,56. Második lépésben ezt felszorozzuk a szárazanyag tömegével és a nitrogéntartalommal, majd elosztjuk 10-zel: 4 * 3 * 39,56 / 10 = 47,48.
Ha az egyszerűbb képlettel számoljuk, akkor először megkeressük a 3%-hoz tartozó állandót – ez 12 – és beszorozzuk a szárazanyag-tömeggel: 4 * 12 = 48.
Azaz mindkét számítás alapján 48 kg/ha nitrogén hatóanyag áll a következő növény rendelkezésére .
| Takarónövény | Szárazanyag (t/ha) | N felvétel (kg/ha) | N koncentráció (%) |
|---|---|---|---|
| Repce | 5,6 | 60 | 1,2 |
| Árpa | 3,6 | 50 | 1,6 |
| Olaszperje | 5,8 | 40 | 0,8 |
| Zab | 6,0 | 50 | 0,9 |
| Őszi búza | 6,0 | 60 | 1,1 |
| Rozs | 7,4 | 70 | 1,1 |
| Tritikálé | 8,1 | 60 | 0,8 |
| Lóbab | 3,1 | 60 | 2,1 |
| Takarmányborsó | 4,5 | 120 | 3 |
| Réti here | 4,7 | 100 | 2,4 |
| Tavaszi bükköny | 4,9 | 150 | 3,4 |
| Szöszös bükköny | 5,6 | 150 | 3 |
| Vöröshere | 7,2 | 120 | 1,9 |
Egyes takarónövény fajok (szeptemberi vetés, áprilisi mérés) szárazanyag tömege és nitrogén koncentrációja (forrás: Sattell et al. 1999)
Elvitelre
A takarónövények által felvett vagy megkötött nitrogén hatóanyag mennyisége nem áll azonnal a következő kultúrnövény rendelkezésére, hanem folyamatosan táródik fel. Azt, hogy mekkora mennyiségű lesz a főnövény számára elérhető N hatóanyag, egy egyszerűbb és egy bonyolultabb képlettel számíthatjuk ki. A kapott értékkel csökkenthetjük műtrágya-felhasználásunkat anélkül, hogy terméskieséstől kellene tartanunk.