Az új KAP támogatási rendszer feladja a leckét a gazdálkodóknak. A rendszer átalakult, és cikkeinkkel szeretnénk segíteni az abban való eligazodásban. Ebben az összefoglalóban a Nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányának fenntartásával kapcsolatos információkra térünk ki.

A Nemzeti Agrár Kamara kiadott kézikönyvében a teljes Feltételességi rendszerről itt olvashatsz bővebben.

HMKÁ 8. – Nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányának fenntartása

Új előírás! A gazdaság szánóterületének:

•  legalább 4%-át nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek – beleértve a parlagon hagyott területet is – kell borítania, VAGY
• legalább 7%-át nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek – beleértve a parlagon hagyott területet is -, növényvédő szerek használata nélkül termesztett köztes növénykultúrának vagy nitrogénmegkötő növényeknek, vagy méhlegelő keveréknek kell borítania, azzal, hogy a szántóterület 3%-ának parlagon hagyott területnek vagy nem termelési célú tájképi elemnek kell lennie.

Az ideiglenes gyepet a HMKÁ 8 előírás úgy kezeli, mintha szántó lenne, így a 4, illetve 7% -os arányt az ideiglenes gyepterületek figyelembevételével kell megállapítani.

Nem termelő területek közé tartoznak:

• a parlagon hagyott területek. Csak akkor fogadható el nem termelő területként, ha legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban pihentetve van, ezen időszakban gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok fennhagyásával, a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről, a kultúrállapot fenntartása érdekében kizárólag a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés a megengedett.
• az ökológiai jelentőségű másodvetés. Csak akkor fogadható el nem termelő területként, ha a területet tárgyév október 1-jéig zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használt, legalább 2 faj keverékével bevetették, a területen a másodvetés a vetéstől számított legalább 60 napig jelen van és a másodvetéssel érintett területen a másodvetés vetésétől kezdve annak beforgatásáig növényvédőszer – beleértve a csávázott vetőmagot – nem kerül kijuttatásra. A következő évi első növény vetése előtt be kell forgatni vagy be kell dolgozni a talajba.
• a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület. A terület nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel van bevetve, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot. Tilos a növényvédőszer használat. A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart. Ezen időszakban az adott növénynek jelen kell lennie a termelő területén. Nem kötelező a minősített szaporítóanyag használata.

Nézzük ezt a teljes gazdaság szintjén egy példával:

Ezek alapján a gazdálkodók, ha az alapfeltételek közül azt a megoldást választják, hogy a termőterületeik 7 %-án alkalmazzák ezt az előírást, akkor csak 3%-nak megfelelő területet kell kivonni a művelés alól, a maradék 4%-ot takarónövények alkalmazásával ki tudják váltani. Amennyiben ezt a megoldást választod, tudunk segíteni a megfelelő keverék és technológia választásában.