Az elmúlt napokban az AKG eredményekről szóló értesítések tartották lázban a gazdatársadalmat. A nyertes gazdálkodók száma megyéről megyére eltérő, összességében azonban is mindössze a pályázóknak alig több, mint a fele járt sikerrel. Fortuna a kegyeibe fogadott és pozitív határozatot kaptál? Gratulálunk, akkor az AKG világosan előírja, hogyan kell gazdálkodnod a következő 5 évben. Lesz számos cikk, konferencia és fejtágítás erről, ám természetesen a felelősség a tiéd.

Nem mosolygott rád a szerencse és elutasították a pályázatodat? Akkor hadd adjunk 8 tippet, hogyanérdemes gazdálkodnod 2016 és 2020 között, na és persze 2020 után.

1. Talajvizsgálat – nem csak ötévenként!

Keresd elő a legutóbbi talajvizsgálati jegyzőkönyvedet. Megvan? Akkor ugorj a 2. pontra. Nincs meg, vagy megtaláltad, de 5 évnél régebbi? Ebben az esetben itt az ideje frissíteni!

A talajvizsgálat a legjobb módja annak, hogy megtudd, milyen állapotban vannak a földjeid. Nem csodafegyver, nem ad 100%-os pontosságú tájékoztatást, és sokszor a folyamatokra és ok-okozati összefüggésekre is csak nagy rutin birtokában lehet következtetni, azonban a vizsgálati eredmények nélkül csak sötétben tapogatózunk. A helyesen végzett talajvizsgálat 5 fontos kérdésedet válaszolhatja meg:

• Milyen típusú talajon gazdálkodsz?
• Mennyi foszfor és kálium van a talajaidban?
• Milyen szinten áll a kalcium és a magnézium?
• Mennyire jól ellátottak a talajaid mikroelemekkel?
• Hogyan alakul a táblák egységessége vagy épp heterogenitása?

Az ötéves előírás jogi szempontból szép kerek számnak tűnik (1990 előtt 3 éves volt egy ciklus!), a lazább talajokban azonban 2-3 év alatt is jelentős változások következhetnek be. Ezért ajánljuk azt a megközelítést, hogy egy forgó rendszer szerint az 1. évben a gazdaság egyik részét vizsgáljuk meg, a 2. évben egy másik részét, a 3. évben a harmadikat (és így tovább), majd a 4. évre érünk vissza az először mintázott parcellákra.

2. Vetésforgó – tervezzünk előre!

Vegyél elő egy papírt és ceruzát, rajzolj egy hosszú egyenest és oszd fel 18, 24 vagy 36 részre – ezek jelölik a hónapokat. Különböző színekkel vagy satírozással jelöld be a jelenlegi és a tervezett haszonnövények vetésének és betakarításának (várható) időpontját. Ha rendelkezésedre állnak további információk – esős és aszályos időszakok intervalluma, fagymentes periódusok, komolyabb mezőgazdasági munkák ideje –, azokat is rögzítheted.

Ezután keresd meg azokat az időközöket, amik „szabadok” és alkalmasak lehetnek egy köztesnövény elvetésére és fejlődésére. A takarónövény alkalmazásával szorosabbá válik a vetésforgód, kevesebb ideig lesznek fedetlenek a talajaid, amelynek agronómiai előnyei (gyomelnyomás, pezsgőbb talajélet, magasabb szervesanyag-tartalom, jobb vízgazdálkodás és szerkezet) rövid időn belül gazdasági előnnyé is válnak.

Most jön a legtöbb gondolkodást igénylő rész: hogyan állítsd össze a takarónövény-keverékedet? Ebben segíthetnek az alábbi kérdések:

• Milyen célt szeretnél elérni a keverékkel (talajjavítás, nitrogénkötés, erózióvédelem stb.)?
• Mikor és hogyan tudod elvetni a takarónövényt?
• Milyen lesz abban az időpontban az időjárás?
• Milyen talajnedvességre és talajhőmérsékletre számíthatsz?
• Mennyire lesz életképes a többi növény és kártevő?
• El fog fagyni télen? El kell fagynia vagy teleljen át?
• Képes lesz újra kihajtani, kicsírázni, esetleg gyommá válhat?
• Hogyan tudjuk terminálni (elpusztítani) a keveréket és elvetni a főnövényt?
• Lesz elég időnk arra, hogy mindezt megvalósítsuk?
• Mi a B tervünk arra az esetre, ha a takarónövény nem hajt ki, vagy nem pusztul el időben?
• Rendelkezünk a szükséges felszereléssel és munkaerővel?
• Mely főnövények profitálhatnak leginkább e keverék hatásaiból?

Az igazi fekete öves vetésforgó-tervezés az, amikor először megállapítod, hogy mettől meddig érdemes a takarónövényeket vetni és életben hagyni, és ez adja ki a főnövények időablakát. A takarónövények által biztosított előnyök ismeretében választod azt a főnövényt, amelyiknek a mixből a legtöbbet előnye származhat.

Hasonló vetésforgó terveket nem csal Excelben, hanem papíron is készíthetünk

3. Tápanyag-gazdálkodás

Minden tápanyag-gazdálkodással foglalkozó cég előadásában említésre kerül a XIX. századi Liebig-féle minimumtörvény, amely szerint a termés nagyságát a növény igényéhez képest a legkisebb mennyiségben előforduló (azaz minimumban lévő) tápelem határozza meg. Azt már gyakran elfelejtik, hogy a XX. században egy Mitscherlich nevű úriember is alkotott egy törvényt, amely kimondja, hogy hozamnövekedés nem lineáris, hanem a maximális termés eléréséhez hiányzó résszel arányosan növekszik. Magyarul: ha 1 egység foszfort teszel ki az egyik tábládra és 2 egységet a másikra, akkor a második tábládon nem fog duplájára nőni a hozam, hanem csak a hiányzó terméshez szükséges foszforadaggal arányosan emelkedik.

Ez vezet el minket az okszerű tápanyag-gazdálkodáshoz, amelynek alapja a 4M szemlélet: a Megfelelő forrásból származó tápanyagot a Megfelelő dózisban, Megfelelő időben és Megfelelő helyen kijuttatva tudsz hatékonyan és gazdaságosan termelni. Vagyis melyik hatóanyagra, mekkora mennyiségben, mikor és melyik helyen (alaptrágya, starter trágya, lombtrágya) van szüksége a növényednek. A tápanyagforma megválasztását az elérni kívánt hatás (gyors orvoslás vagy tartós ellátottság), a mennyiséget a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodási terv, az időt a növény igényei és a talajviszonyok, a helyet pedig a technológiád határozza meg.

Javasoljuk, hogy a tápanyag-gazdálkodás tervezésekor válaszd ketté a talaj javítását célzó műveleteket (pl. szervestrágya használata, meszezés stb.) és a növények ellátását biztosító intézkedéseket (műtrágyázás, lombtrágyázás) – így egyszerűbb és átláthatóbb mind a pénzügyi, mind a szakmai oldal.

4. Talajművelés – okkal és okosan

Ha van okszerű tápanyag-gazdálkodás, akkor léteznie kell okszerű talajművelésnek is, amelynek egyszerű a képlete: ha megállok a traktorod mellett és megkérdezem, hogy miért mész végig ugyanazon a meztelen földterületen a tizenkettedik alkalommal a tárcsával, akkor meg tudod indokolni.

Tudvalevő, hogy a rosszkor, rosszul vagy terv nélkül elvégzett munkálatok többet ártanak, mint használnak: tömörödnek a rétegek, vizet veszít a talaj, felbolydul a talajélet. Ezért érdemes elgondolkodni az olyan gyakorlatok alkalmazásán, mint a Controlled Traffic Farming (a munkagépek szélessége azonos vagy ugyanazon szám többszöröse, a GPS-es sorvezetésnek köszönhetően ugyanazon a helyen történik a taposás), a csökkentett menetszám alkalmazása, valamint a mulcshagyó, sávos művelési és direktvető technológiák alkalmazása. Természetesen valamennyi megoldás megfelelő gépparkot, felszerelést, tudást és gyakorlatot igényel.

5. Növényvédelmi előrejelzés alkalmazása

Egyre több intézkedés hívja fel a figyelmet a megfelelő növényvédelmi technológia alkalmazására. Ilyen a receptíráshoz kötelezően megkötendő szerződés a növényorvossal, vagy az agrárkamara és a növényorvosi kamara által közösen üzemeltetett előrejelző és agrometeorológiai weboldal és mobilalkalmazás.

A novenyvedelem.nak.hu címen elérhető oldalon a megye és a kultúra kiválasztásával a növényorvosi kamarai tagjainak észleléseit olvashatjuk, dátummal és fotókkal együtt, nem csak megyei, hanem kistérségi szinten. Bízunk benne, hogy folyamatosan frissülni fog a tartalom, és az alkalmazást kiegészítik olyan interaktív funkciókkal, mint feliratkozás 1-1 kultúra jelzéseire vagy figyelmeztetések küldése a szükséges beavatkozásokról.

Áttekinthető és informatív a NAK növényvédelmi előrejelző weboldala – próbáld ki!

6. Állattartóknak: a tervezett legeltetés

Bár a szántóföldinél egyszerűbbnek tűnik, a legelők kezelése is nagy odafigyelést igényel. A talajszerkezet és a természetes növénytakaró megőrzése, a szikesedés meggátolása vagy visszafordítása, valamint a megfelelő súlygyarapodás elérése csak jól megtervezett legeltetéssel lehetséges.

Allan Savory nevéhez fűződik a tervezett legeltetés (angolul planned grazing), amely során a növényevő állatok a korábbi, természetes vándorlásnak megfelelően mozognak egy mesterségesen kialakított rendszerben. A jelenleg alkalmazott „amíg X legelőn vannak az állatok, addig Y legelő pihen, majd fordítva” szemlélet helyett a tervezett legeltetés során a lábasjószágokat nagyobb csoportokban, napi szinten (vagy naponta akár 2-3 alkalommal) mozgatják a legelőterületen belül kialakított cellák között. Ez idáig a kiscellás vagy tömeglegeltetés (mob grazing) néven ismert megoldás.

Ezt a holisztikus menedzsment azzal egészíti, hogy az állatállomány tulajdonosa nem csak az állatok szükségleteit, hanem a növények regenerálódását, a vadállatok párzási/vándorlási időszakát, a családi nyaralást stb. is számításba veszi, amikor éves szinten megtervezi a legeltetés menetét.

Allan Savory 2013-as előadása a tervezett legeltetés hatásáról (angol nyelven, magyar felirattal)

7. Egy esély a precíziós gazdálkodásnak

Sokszor gondolunk úgy a precíziós gazdálkodásra, mint egy sokmilliós beruházásra, amely talán 20 vagy 30 év alatt fog megtérülni. Ebben a formában nyilván riasztó és inkább nem is vágunk bele, de nem ez a helyes megközelítés.

Tekintsünk inkább úgy rá, mint egy ház felújítására. Mivel kezdjük? Először megnézzük, hogy milyen állapotban is van az épület, mi működik, mi nem – azaz adatokat gyűjtünk és rendszerezünk. A gazdaságunkban precíziós eszközök nélkül is rengeteg adat áll rendelkezésünkre: az elmúlt évek gazdálkodási naplói, permetezési naplói, terméseredmények az egyes területekről, a talajok ismerete (a tábla mely része terem jobban, hol nagyobb a belvíz esélye stb.).

Ezeket az adatok összegyűjtve azonosíthatjuk, hogy a háznak mely részeivel kell a legtöbbet foglalkoznunk (tetőcsere, nyílászárók cseréje, külső szigetelés), vagyis azonosítjuk a beavatkozási pontokat. Például arra jutunk, hogy aránytalanul sokat költünk nitrogén hatóanyagra, ez a termésátlagon viszont nem látszik meg. Vagy túl sok munkaóra megy el a vetésre, és még így is pontatlanok a sorok, egyenetlen a kelés.

Ha azonosítottuk a legfontosabb problémákat a házunkon, akkor elkészítjük a csere/felújítás költségvetését. Számos cég foglalkozik a szükséges berendezések értékesítésével, beszerelésével – mi pedig itt vagyunk, ha az adatok értelmezésére és a fejlődési irányok meghatározására van szükséged.

A meglévő infrastruktúra és erőforrások számbavétele az első lépés

8. Folyamatos tanulás

Az ember két esetben fogja a fejét: ha valaki olyasmit csinál, ami komplett őrültségnek tűnik, vagy ha valaki olyat mutat neki, ami miatt az ő eddigi gyakorlata látszik teljesen értelmetlennek.

A tudomány előrehaladtának és a kísérletező kedvű gazdatársaknak köszönhetően mindig van új a nap alatt a mezőgazdaságban. Keress, kérdezz, használd ki a nyílt napok, kiállítások és az internet adta lehetőségeket. A saját Tudásbázisunkat folyamatosan bővítjük a talajjal kapcsolatos témákkal, azonban nem csak mi vagyunk a világon és nem csak a talajból áll a mezőgazdaság. A növényvédelmi szerek használatának megtanulása (sebesség, nyomás, cseppméret, időzítés), a fajtaválasztás fortélyai vagy az alternatív haszonnövények termesztése ugyanúgy segíthet a kiváló üzemi eredmény elérésében.

Elvitelre

2016-ban az AKG és az ökológiai pályázati programokon összesen 550 000 hektárnyi terület nyert támogatást (az eredetileg tervezett 1,2 millió hektár helyett). A „kimaradt” 4 millió hektárra bátran ajánljuk a fenti technológiai elemek kipróbálását és siker esetén továbbfejlesztését. A jól megválasztott és okszerűen alkalmazott fogások hozzájárulnak a profit növeléséhez és így a versenyképesség megőrzéséhez.