Az első dolog, ami egy nehezebb gazdálkodási év után eszedbe jut, az az, hogy “vissza kell vágnom a költségeimből”. Ekkor gondolhatsz a talajmintavételre is. Szeretnénk azzal érvelni, hogy ez az egyik utolsó tétel, ahol vissza lehet vágni, sőt, növelni kell a mintavételi költségvetést, ami aztán már a következő aratáskor kifizetődik. Természetesen azt mondod: hát persze, mi mást tanácsolnánk, “nektek ez a megélhetésetek”. De valójában mi abból élünk, hogy ügyfeleink befektetései megtérülnek. Enélkül, hogy úgy mondjam, ki lennénk rúgva! Akkor hát, miért is van még több talajmintavételre szükség egy nehéz év után?

Maradjon egy kis extra “pénz” a talajod számláján

Sokba került tavaly az input, és nem mind hasznosult a termésekben. Sokszor kevesebb a hozam a vártnál, és amikor a tavalyi műtrágyát nem vették föl mind a növények, az még az idei évben is ott maradt a talajban. Bár ez nem olyan egyszerű, mint ha, tegyük fel, a normál hozam 50%-a érne csak be, akkor a műtrágya 50%-a következő növényünk számára is elérhető lenne, de ha mondjuk 7 tonna búzának adtunk ki tápanyagot, de csak 5 tonnát takarítottunk be, akkor vegyük az átlag tápanyag-szükségletet, és számoljuk ki a talajban, valamint a szármaradványokban maradt mennyiséget. Ezek az arányok már pár száz hektáron is milliós nagyságrendű különbséget jelentenek. Tehát mekkora része ezeknek a tápanyagoknak, ami rendelkezésre áll a jövő évi termés számára? Ezt a talajvizsgálat segít meghatározni. Különösen fontos ez olyan a területeken, ahol évek óta nem differenciálva juttatták ki a tápanyagot, így azok alultáplált részei túl keveset, tápanyagban gazdag részei pedig túl sokat kaptak. Általában a termőföldek 10-20%-a rosszabb termőképességgel bír emiatt. Miért ne költenéd a felesleges input árát tábláid azon sarkaira, ahol még szükség lenne rá? Ahhoz hogy ezt megtehesd, precíziós talajvizsgálatra van szükséged. De milyen mélyről vegyük a mintát?

Az itthon elfogadott mintavételi mélység a 0-30 cm, azonban olyan területeken, ahol évek óta tápanyag-ellátási problémáink vannak, érdemes lehet több mélységből is külön mintákat venni, hogy talajszintjeink makro- és mikroelem-ellátottsági különbségeit is vizsgálni tudjuk. Hiszen a tápanyagok eloszlása, a talaj biológiája is változik, ahogy egyre mélyebbre tekintünk – de hogy pontosan hogyan, honnan tudhatnánk vizsgálat nélkül?

Például nézzük meg a rézellátottság egy búzatáblán:

  • Ha a felszín közeli ellátottság 2,3 mg/kg alatt van, de a mélységgel gyorsan növekszik, a gyökerek hamar elérik a tápanyagdús részt és szétterülnek benne. Hacsak a növekedési szezon nem nedves, a gyökerek túlnyomórészt a fölső rétegekben maradhatnak, és nem férnek hozzá a mélyebben levő Cu tartalékokhoz. Még a zászlóslevél idején sem késő talaj- és növénymintákkal megerősítve újragondolni az idei lombtrágya igényeidet.
  • Ha a felszín 2,3 mg/kg fölött van, de ez mélyebbre érve egyre csökken, a növények gyökerei gyorsan túlérnek a bőséges részen. Ez főleg igaz akkor, amikor aszály alatt kell nőjenek. Ezt tudva akár heteken belül is finomíthatsz kezelési stratégiádon, vagy éppen szezonokkal előre tervezhetsz eltérő input költségekkel. A talajmintavétel kiküszöböli a találgatást.

Hozzáférésed van az  “ingyen” nitrogénhez

Ne feledd, hogy 1% szerves anyag (OM) közel 1000 kg szerves nitrogént és 100 kg szerves ként tartalmaz hektáronként. A felső 15 centiméterben levő szerves anyag százalékából számoljuk az ENR-t. Az ENR (estimated nitrogen release = becsült nitrogén feltáródás) mutatja meg, mennyi nitrogén származik a szerves anyagból a tenyészidőszakban. Ez lehet akár 8-12 kg hektáronként, a helyi adottságoktól függően. A talajmintázás feltárja az ingyen elérhető tartalékainkat.

Lehet egy felső korlátod vagy zálogod a talajod számláján

Egyéb tényezők akadályozhatnak, hogy levedd a teljes összeget talajod számlájáról. Általában azt figyeltük meg, hogy a legnagyobb gát nem a tápanyaghiány, hanem egyéb talajtulajdonság, mikroelem-hiány, vagy fizikai probléma, mint a nem ideális pH, só-, nátrium- vagy magnéziumszintek, amelyek a hozamokat korlátozzák. Itt nem számít, mennyire jó a trágyázási programod, anélkül, hogy a korlátozó tényezőket korrigálnád, elveszik a műtrágyában a pénz.

Egy másik gyakori probléma, amikor a tápanyagokból eleget kapnak a növények, de arányaikban nincsenek egyensúlyban. Ha több nitrogént adunk egy talajnak, amiből csak egy kis kén vagy kálium hiányzott, ami segített volna a növénynek a nitrogén felszívásában, ismét ott tart a dolog, hogy egy csomó nitrogén feleslegesen került kijuttatásra. Egy másik helyzet, amivel gyakran szembesülünk, hogy egyes gazdák szívesen költenek nitrogénre, kénre, és még mikroelemekre is, de valamiért a nem mobil tápanyagokból, mint a foszfor és kálium, nem használnak elegendőt. A talajmintázás feltárja a tápanyag-felhasználást korlátozó tényezőket.

A víz hajt mindent

Szenzorokkal vagy akár egy kis gyakorlattal tapintásra megbecsülhető a talajnedvesség a mintázáskor is. Ehhez hozzáadva az őszi / téli esőzéseket, amik a vizsgálat után várhatóak, egy sokkal pontosabb célt tudunk kitűzni hozamodat és növényeid kezelését illetően. Előre megbecsülhető, mekkora potenciál rejlik az idei termésben, és mennyi tápanyagot kell kijuttatnod. Hogy a római írót, Plautust idézzük, “El kell költsd a pénzt, hogy az pénzt fialjon”.

A talajmintázás egy olyan befektetés, aminél biztos lehetsz benne, hogy csak arra költesz utána, amire szükséged is van. Ha az a célod, hogy egy fillér profit se vesszen el, a talajmintavétel és talajvizsgálat alapvető.