A talajmegújítás megtérülése

Hol a pénz a talajmegújító gazdálkodásban?

Bár nemes cél a talajok megújítása és egy élhetőbb jövő megteremtése, mindannyian pénzből élünk. Megmutatjuk, hogyan lesz jövedelmező a gazdaságod a TMMG-vel.

#1: A termelési költségek csökkentése

A talajmegújító technológia nem a rekordhozamok üldözéséről szól, hanem arról, hogy 1 forintból a lehető legtöbb hasznot hozzuk ki. Ha 6 tonna búzát elő tudunk állítani 2 tonna búza árából, akkor a 4 tonna ára ott marad a zsebünkben. Hiába csinálunk 8 tonnát, ha arra 5 tonna árát ráköltjük.

A termelés optimalizálásának egyik lehetősége a költségek csökkentése, és ebben a TMMG technológiának nincsen párja. (A precíziós gazdálkodás is segíthet természetesen a hatékonyabb inputfelhasználásban, de egészséges talajok nélkül ez az irány zsákutca.) Az alábbi táblázatban jól látható, hogy kevesebb gépköltség, kevesebb inputköltség és összességében kevesebb művelet szükséges például egy 8 tonnás kukoricához, így jóval több pénz marad a gazda, azaz a Te zsebedben.

Megjegyzés: érthető, hogy a 2022-es terményárak mellett mindenki a maximális termésre törekszik, hiszen egy ilyen évben minden befektetett plusz fillér megtérül. A felvásárlási árakkal együtt azonban az inputanyagok árai is emelkednek, így a profitszemléletű, talajmegújító gazdálkodásnak ilyenkor is van létjogosultsága.

Tekintsd meg a kukoricatechnológiát összehasonlító táblázatunkat, amely világosan megmutatja, hogy 3-5 év alatt is jelentős költségcsökkentés érhető el, 5-7 év után pedig akár 150.000 forinttal is visszavághatóak a változó költségek, így a gazdaságod kitettsége mérsékelhető.

Kukoricatechnológia összehasonlítása

#2: Légköri szén-dioxid megkötése

A széndioxid-kibocsátás csökkentése évtizedek óta a közbeszéd része, és az ezzel kapcsolatos szabályozásokat az agrárium sem úszhatja meg. Természetesen ezekre a korlátozásokra tekinthetünk lehetőségként is, hiszen a talajok hatalmas mennyiségű szénkészletet képesek tárolni. A nagy kibocsátók (autógyártás, légi közlekedés stb.) által termelt szén-dioxid könnyen „elsüllyeszthető” a talajmegújító gazdák földjeiben, akik a kevesebb talajbolygatás, a szénkészlet növelése és az inputanyagok optimalizálása révén karbonkrediteket kereshetnek, amelyek utána a karbonpiacon értékesíthetőek.

Az alábbi táblázatban egy dunántúli gazdaság talajainak változását mutatjuk be. A két területen 2014-2018 között minimum művelést (sekély tárcsázást és 15-20 cm mély kultivátorozást) folytatott a gazdálkodó, 2018-tól pedig no-till (direktvetés) rendszerben művelte a táblákat. A 2014-es mintavétel a sztenderd 0-30 cm-es mélységben történt, 2021-ben viszont a FAO előírásait követve már 0-10 és 10-30 cm-es szintekben mintáztunk, és vettünk bolygatatlan mintákat is a térfogattömeg méréséhez. A GPS-es mintavételi pontok ugyanazok voltak, mint 2014-ben. A szervesszén-tartalmat a bővített vizsgálat humusztartalom paraméteréből számoltuk vissza. A bevételek kalkulálásához 30 euro / CO2 tonna árat használtunk, ezt 350-es árfolyamon váltottuk át forintra. (Megjegyzés: 2022 májusában 390-es euró árfolyamon váltva 1 tonna CO2 értéke 10.500 Ft helyett 11.700 Ft, így a hektáronkénti bevétel kb. 43.500 Ft évente.)

A számok világosan mutatják, hogy a megkötött szénmennyiségnek köszönhetően majdnem évi 40.000 forintra tehetnek szert a talajmegújító gazdák, amely az 150.000 forintos költségcsökkentéssel már 190.000 forint plusz jövedelmet eredményez hektáronként. Az osztrák CarboFarmmal közös karbonprogramunkhoz való csatlakozás már elindult, tudj meg róla többet ide kattintva!

Potenciális karbonprogram bevétel 7 év alatt

#3: Megfelelés az új Közös Agrárpolitikának

A Közös Agrárpolitika (KAP) új, 2023-ban kezdődő ciklusa még jobban fog építeni a biodiverzitás növelésére és a kibocsátások csökkentésére. A zöldítés és az AKG program elemei – más néven és választható előírásként (eco-scheme-ként) – velünk maradnak, hiszen az Európai Unió ambiciózus klímacélokat tűzött ki maga elé 2030-ra, és a KAP eddigi intézkedési úgy tűnik, segítenek e célok elérésében.

A jelenlegi KAP nemzeti stratégiai terv szerint „Az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek” elnevezésű agro-ökológiai alapprogram (eco-scheme, leírása a 60-75. oldalakon található) a talajmegújító gazdálkodás számos elemét felvonultatja, például a télre fennhagyott takarónövényeket és a forgatás nélküli talajművelést a terület legalább 50%-án. A 2,5 millió hektárra tervezett támogatás összege 80,85 euró/hektár/év, azaz kb. 31.500 Ft hektáronként. A talajmegújítással megtakarított 80-150 ezer forinttal, valamint a karbonprogrammal elérhető 40 ezer forint bevétellel együtt ez már évi 150-220 ezer forintos plusz hasznot jelent Neked.

A talajmegújító mezőgazdaság rendszere tökéletesen illeszkedik a tervezett eco-scheme elemeihez: a tápanyagok és növényvédő szerek mennyiségének csökkentése, a takarónövények alkalmazása, a szármaradványok kezelése, a minimális talajbolygatás és az állatállomány integrációja összevág a talajegészség 5 alapelvével. Ha Te is minél hamarabb szeretnéd megismerni a lehetőségeket és a talajmegújító gazdálkodás fogásait, örömmel állunk rendelkezésedre.
 

Érdekel a talajmegújító technológia