A talajmegújítás megtérülése

Hol a pénz a talajmegújító gazdálkodásban?

Bár nemes cél a talajok megújítása és egy élhetőbb jövő megteremtése, mindannyian pénzből élünk. Megmutatjuk, hogyan lesz jövedelmező a gazdaságod a TMMG-vel.

#1: A termelési költségek csökkentése

A talajmegújító technológia nem a rekordhozamok üldözéséről szól, hanem arról, hogy 1 forintból a lehető legtöbb hasznot hozzuk ki. Ha 6 tonna búzát elő tudunk állítani 2 tonna búza árából, akkor a 4 tonna ára ott marad a zsebünkben. Hiába csinálunk 8 tonnát, ha arra 5 tonna árát ráköltjük.

A termelés optimalizálásának egyik lehetősége a költségek csökkentése, és ebben a TMMG technológiának nincsen párja. (A precíziós gazdálkodás is segíthet természetesen a hatékonyabb inputfelhasználásban, de egészséges talajok nélkül ez az irány zsákutca.) Az alábbi táblázatban jól látható, hogy kevesebb gépköltség, kevesebb inputköltség és összességében kevesebb művelet szükséges például egy 10 tonnás kukoricához, így jóval több pénz marad a gazda, azaz a Te zsebedben.

Megjegyzés: érthető, hogy a 2021-es terményárak mellett mindenki a maximális termésre törekszik, hiszen egy ilyen évben minden befektetett plusz fillér megtérül. A felvásárlási árakkal együtt azonban az inputanyagok árai is emelkednek, így a profitszemléletű, talajmegújító gazdálkodásnak ilyenkor is van létjogosultsága.

Tekintsd meg a kukoricatechnológiát összehasonlító táblázatunkat (a költségek forrása a NAIK 2019-es táblázata), amely világosan megmutatja, hogy 3-5 év alatt is jelentős költségcsökkentés érhető el, 5-7 év után pedig akár 50.000 forinttal is visszavághatóak a változó költségek.

Kukoricatechnológia összehasonlítása

#2: Légköri szén-dioxid megkötése

A széndioxid-kibocsátás csökkentése évtizedek óta a közbeszéd része, és az ezzel kapcsolatos szabályozásokat az agrárium sem úszhatja meg. Természetesen ezekre a korlátozásokra tekinthetünk lehetőségként is, hiszen a talajok hatalmas mennyiségű szénkészletet képesek tárolni. A nagy kibocsátók (autógyártás, légi közlekedés stb.) által termelt szén-dioxid könnyen “elsüllyeszthető” a talajmegújító gazdák földjeiben, akik a kevesebb talajbolygatás, a szénkészlet növelése és az inputanyagok optimalizálása révén karbonkrediteket kereshetnek, amelyek utána a karbonpiacon értékesíthetőek.

Az alábbi táblázatban egy dunántúli gazdaság talajainak változását mutatjuk be. A két területen 2014-2018 között minimum művelést (sekély tárcsázást és 15-20 cm mély kultivátorozást) folytatott a gazdálkodó, 2018-tól pedig no-till (direktvetés) rendszerben művelte a táblákat. A 2014-es mintavétel a sztenderd 0-30 cm-es mélységben történt, 2021-ben viszont a FAO előírásait követve már 0-10 és 10-30 cm-es szintekben mintáztunk, és vettünk bolygatatlan mintákat is a térfogattömeg méréséhez. A GPS-es mintavételi pontok ugyanazok voltak, mint 2014-ben. A szervesszén-tartalmat a bővített vizsgálat humusztartalom paraméteréből számoltuk vissza. A bevételek kalkulálásához 30 euro / CO2 tonna árat használtunk, ezt 350-es árfolyamon váltottuk át forintra.

A számok világosan mutatják, hogy a megkötött szénmennyiségnek köszönhetően majdnem évi 40.000 forintra tehetnek szert a talajmegújító gazdák, amely az 50.000 forintos költségcsökkentéssel már 90.000 forint plusz jövedelmet eredményez hektáronként.

Potenciális karbonprogram bevétel 7 év alatt

#3: Megfelelés az új Közös Agrárpolitikának

A Közös Agrárpolitika (KAP) új, 2023-ban kezdődő ciklusa még jobban fog építeni a biodiverzitás növelésére és a kibocsátások csökkentésére. A zöldítés és az AKG program elemei – más néven és választható előírásként (eco-scheme-ként) – velünk maradnak, hiszen az Európai Unió ambiciózus klímacélokat tűzött ki maga elé 2030-ra, és a KAP eddigi intézkedési úgy tűnik, segítenek e célok elérésében.

A talajmegújító mezőgazdaság rendszere tökéletesen illeszkedik a tervezett eco-scheme-ek elemeihez: a tápanyagok és növényvédő szerek mennyiségének csökkentése, a takarónövények alkalmazása, a szármaradványok kezelése, a minimális talajbolygatás és az állatállomány integrációja összevág a talajegészség 5 alapelvével. A pontos támogatási szisztémát, valamint azt, hogy ebből Magyarországon mi épül be a hazai szabályozásba, még nem látjuk, azonban ha Te minél hamarabb szeretnéd megismerni a lehetőségeket és a talajmegújító gazdálkodás fogásait, örömmel állunk rendelkezésedre.
 

Érdekel a talajmegújító technológia